Február 6-án este érkeztünk Valparaiso-ba, a Csendes-óceán partján fekvő városba. A tervünk már csak annyi volt másnapra, hogy a nagy sósvíz partján csücsülve egy üveg borral hármasban csodáljuk meg a naplementét. Előbb Valparaisoban is körülnéztünk azért, hiszen Chile egyik legkedvesebb városa az útikönyv szerint. És valóban: a part menti síkság néhány utcával távolabb elkezd emelkedni a dombokra. A legtobb Cerro-ra siklóval is fel lehet menni, s fentről szép kilátás nyílik a városra. Valparaisonak nagy kikötői vannak, de sétányos tengerpartja-strandja nincs, ezért a városnézés és siklózás után átmetróztunk a szomszédos Vina del Mar-ba, ami egy nagy üdülőváros, a fővárosból ide járnak hétvégente fürdőzni az emberek. A part mentén tényleg megnőtt a népsűrűség, a hatalmas tömeg elriasztott minket a strandolástól, így csak néhány lépést tettünk a homokos parton, majd kerestünk egy nyugodtabb helyet a sétány melletti hatalmas köveken. Itt került elő a nemrég vásárolt chilei vörösbor is :)
Valparaiso - kilátás az egyik dombról a városra és a kikötőre.
Az egyik sikló, nem mai darab...
Vina del Mar zsúfolt, part menti szállodákkal tűzdelt strandja. Inkább szárazon maradtunk...
Az utolsó naplementénk Dél-Amerikában, a Csendes-óceán partján. Nem gondolunk a holnapi hazaútra.
Azért egy chilei vöröborért elutazni a világ másik végére... Én 300 Ft-ért is vettem már az Interspárban. :-)
VálaszTörlés