2010. január 5., kedd

Llullaillaco kepek

Ime a kiszemelt "aldozat", a 6.730 m magas Llullaillaco (magyarul: Lyulyallyákó) felhobe burkolozo kupja. A vilag negyedik legmagasabb vulkanja. Nem aktiv, legutobbi kitoresei az 1.800-as evekben voltak (haromszor). A hegy erdekessege meg, hogy a csucs alatt 10 meterrel talaltak gyermek mumiakat, akiket az inkak aldoztak fel isteneiknek. De vajon hogy birtak felmenni???



Emberekkel nem talalkoztunk 5 napig, vikunyakkal viszont eleg gyakran :) Tovabbra sem ertjuk, hogy mit legelnek itt a sivatagi fennsikon (bar 4.000 m felett elszort, sarga szaraz fucsomok meg vannak).
A Refugio Las Zorritas 4.170m-en van, eddig jottunk autoval. Az egyes tabor 4.656 m-en volt, ide mar gyalogszerrel erkeztunk. Sajnos ez szaraz videk, vizet nem talaltunk a kornyeken. Szilveszter napjan mentunk tovabb a kettes tabor fele. Kb. feluton megorultunk egy kis pataknak a hatalmas lavafolyas menten, de sajnos itt meg be volt fagyva...


Pihi es vacsi a 2-es taborban, 5.720 meteren. Tobb mint 8 oraig gyalogoltunk felfele, s ezutan meg a szellel es az egyenetlen talajjal dacolva satorhelyet kellett epitenunk. Itt ugyan most eppen nyar van, de azert a vizunk ejjel kokemeny jegge fagyott a satorban (meg szerencse, hogy tartalekoltunk 1-1 palackot a halozsakunkban is). Eszti itt beadta a kulcsot (legfobb taplaleka a C-viatmin, Rubophen es Aspirin volt), ezert Adam Ujev Napjan egyedul vagott neki a magasabb videknek.


Koran reggel erte el a "firnmezot", ami inkabb fejtetore allitott hatalmas jegycsapmezonek tunt. Nem egyszeru rajta kozlekedni. Raadasul jobbrol kellett volna kerulni, nem pedig a lentrol rovidebbnek tuno bal oldalon (nem volt egyertelmu a leiras).


Innen a legjobb a kilatas a nagy soderkupacokra :) A homezo utan a talaj valtozott, egyre nagyobb koveken kellett atvergodni a csucs fele.


Magassagi rekord, innen mar sajna lefele kellett jonni (a csucs meg 200 meterrel feljebb van). A nyeregbol egyebkent mar at lehetett kacsintani Argentinaba.


Lent a sator es a varakozo Eszti.


Osszepakolas es indulas lefele a kettes taborbol koran reggel. Napfelkelte idejen a hegyunk arnyeka uralja a tajat.

Tajkep, "csata utan". A szilveszteri mulatsag es a pezsgo ezuttal elmaradt, de fejfajas azert jutott nekunk is :) Az elmeny pedig maradando. Ja es Eszti is meggyogyult, most hogy mar tengerszinten szivjuk a Zoxigendus oceani levegot :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése